2014. október 26., vasárnap

Önálló személyiségként a párkapcsolatban

Hát, akkor vágjunk a sűrűjébe! 
Már hónapokkal ezelőtt szerettem volna megírni ezt a bejegyzést, de valamiért volt egy olyan érzésem, hogy még várnom kell vele. Jól is tettem, mert azóta sok tapasztalatot szereztem ezen a téren. Nem mellesleg a kedvesemmel jártunk egy speciális tréningre, ami a Gyűrű kúra nevet viseli. Egy tíz alkalomból álló előadássorozat volt pároknak, különböző feladatokkal és kettesben, illetve más párokkal együtt megbeszélendő kérdésekkel. Bár nem tudtunk mind a tíz alkalommal ott lenni, de úgy érzem, így is rengeteget profitáltunk a tréningből. Már ha csak azt vesszük, hogy mennyit beszélgettünk utána a tréningen felmerült kérdésekről. Nem csak most voltak ilyen előadások, hanem folyamatosan vannak Gyűrű kúra programok, amit szívből ajánlok minden párnak, akár házasságkötés előtt, akár utána vannak.


Ettől függetlenül is, de a tréningen felbuzdulva még inkább fontosnak tartom, hogy írjak a blogban párkapcsolati témáról. Mert idetartozik! Napról napra, mikor írom a bejegyzéseket és mikor próbálom tudatosan megélni az életet, azt, mik azok a dolgok az életben, amik előbbre visznek célom megvalósításában és mik azok, amik hátráltatnak. 
Egy szuper kis könyvben azt olvastam (Gary Chapman: 12 dolog, amit tudnom kellett volna az esküvőm előtt), hogy tiszta szerencse, hogy a párkapcsolat eleji nagy rózsaszín köd két éven belül elpárolog, mert úgy egyszerűen hosszútávon nem lehet élni. Teljesen igaza van. Persze kell ez a nagy-nagy boldogság az elején, de talán pont ilyenkor kellene a legokosabbnak lenni.
Amit legfontosabbnak tartok és próbálok megvalósítani az életemben az az, hogy bármennyire is szeretem a páromat, minden pillanatban tudjam, hogy tőle függetlenül önmagamban is értékes vagyok. Fontos, hogy legyenek saját céljaim az életemmel, hogy egyedül is definiálható legyek a magam számára. Ne mint XY segítőtársa, párja, barátnője létezzek csak, hanem erősödjek meg a saját céljaimban, abban, hogy hogyan szeretném élni az életemet. Hisz amikor a párom belém szeretett, az egész csomagba szeretett bele. Kiszúrnék magammal, ha feladnám ennek a csomagnak valamelyik értékes részét, amit ő szeret bennem, azért, hogy jobban tetsszem a szeretett férfinak. Ez olyan lenne, mintha rajongana a hajszínemért és én direkt azért festeném át valami teljesen más színre, mert az biztos még jobban fog neki tetszeni. Butaság!

De hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
1. Tölts időt egyedül. Foglalkozz magaddal, építsd az életed, tervezz önmagadnak. Persze azután oszd meg életed párjával, de ne csupán kettőtökre vonatkozó terveid legyenek, hanem olyanok is, melyek a tieid.
2. Tölts időt a barátnőiddel/barátaiddal. Egyedülállóként én is gyakran panaszkodtam arról, hogy mikor valaki a baráti társaságból összejön valakivel, vagy megházasodik, elhanyagolja a barátait. Én nem akarok ilyen lenni! (Ha a barátaim közül olvassa valaki a bejegyzést és van kritikai megjegyzése, tegye meg! :)) A párkapcsolat adjon hozzá valamit az életedhez, gazdagítsa, ne pedig elvegye a baráti kapcsolataidat.
3. Törekedj az egyenjogúságra. Sajnos manapság a nők egyenjogúságért való harca erősen átbillent a hintapaci túloldalára. Lassan a férfiak elnyomásának korát éljük. De ez ugyanúgy nem egészséges, mint az, hogy "a nőnek a konyhában a helye". Egy következő bejegyzésben írok majd a szerepekről is, ahogy én látom és amit én tartok jónak.
4. Szervezzetek programokat külön-külön is, de együtt is. Nincs abban semmi rossz, ha egy-egy estét külön töltötök úgy, hogy mindketten jól érzitek magatokat. Azért legyen meg az egyensúly ebben is. Hála Istennek, az én kedvesem nagyon támogat abban, hogy mellette is önálló legyek, kifejezetten örül annak, ha nélküle is jól tudom érezni magam. Ugyanakkor próbálunk minél tartalmasabb együtt töltött időt is kialakítani magunknak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése