A nagy elhatározás

Fordulóponthoz érkezett az életem. 

Tavasszal befejeztem a doktori képzést és a nyár végén lejárt az ösztöndíjam. Október utolsó napjával pedig búcsút mondhatok hőn szeretett diákéveimnek. Bár júniusban felvételiztem Brémába, barokk ének szakra, ami a nagy álmom, de sajnos - kapcsolatok hiányában - nem vettek fel. Ezzel párhuzamosan beköszöntött az életembe a szerelem ( <3 :) <3 ), ami miatt nem tudom szívből sajnálni a sikertelen felvételit. Viszont mire kiderült ez a helyzet, addigra le volt zsírozva, hogy a barátnőmmel kiköltözünk a közös albérletből, amit nem lehetett már visszacsinálni. Mit tudtam tenni, hazaköltöztem Baranya megyébe, és amikor Pesten kellett lennem, a Kedvesemnél voltam. Összebútorozni viszont korai lenne még, így új albérlet után néztem. Egy régi barátnőm kis panellakásában megüresedett a kisebbik szoba, amire én nagy örömmel lecsaptam (pláne kedvezőbb lakbérért mint az előző helyen). Konkrétan tegnap fizettem ki a kauciót, ééés itt kezdődik a történetem. :) 

Ahogy egyedül troliztam egy számomra eddig vadidegen környékre (valahol az Örsnél), egyszerre rám szakadt, hogy megint elölről kell kezdenem összerakni az életemet. Munkát kell keresnem, túl kell élnem az életet diákigazolvány nélkül, meg kell szoknom egy új lakást, kvázi el kell költöznöm a Kedvesemtől, akivel igazából nem is éltünk együtt, és ami a legfontosabb, új célokat kell kitűznöm magam elé. Mikor visszafelé troliztam, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ideje lenne egy teljes életreformnak. Már részleteiben foglalkoztatott a dolog: életmódváltás, új dolgok tanulása és hasonlók, de rájöttem, sokkal többre van szükség:

Meg kell tanulnom rendben tartani a környezetemet, a pénzügyeimet, az egészségemet, kitűzni és elérni a céljaimat, képezni magam, fejlődni az élet sok területén. De a fő prioritás pillanatnyilag: megélni a jég hátán is Budapesten. :)

Kicsit részletezem a fentieket:

   Nem vagyok az a rendmániás típus. Szeretem, ha sok ruhám, cipőm, sminkcuccom, kottám van kézközelben, gyakran az indokoltnál jóval több. Emiatt a közvetlen környezetemben gyakran eluralkodik a káosz. Most viszont egy minden eddiginél kisebb szobába költözöm, ahol elég kevés cuccot tudok tárolni. Szóval kénytelen leszek tervet készíteni, hogy mit és mennyi dolgot tartok ott.

   Eddig fix összegű doktori ösztöndíjat kaptam, amit némi alkalmi kiegészítéssel egész ügyesen be tudtam osztani. Most pedig, hogy lejárt az ösztöndíj, meg a diákigazolvány, munkát kell keresnem és az eddiginél több pénzre van szükségem. Teljes állást nem szeretnék vállalni, hogy tudjak foglalkozni a doktori témámmal, szabadúszóként pedig izgalmas az élet... A lényeg, hogy kézben tartsam és megtervezzem a kiadásaimat, és annyi bevételhez jussak, amennyiből meg tudok élni. Ja, és, hogy mindig pontosan tudjam, hogy az adott mennyiségű bevételből mire mennyit költhetek

   Bár kezdek végre eljutni odáig, hogy büszke vagyok plus size adottságaimra, de azért az indokoltnál így is több súlyt cipelek, úgyhogy ideje egy reformnak ezen a területen is. Szeretnék fitt és egészséges lenni amennyire csak lehet.

   A fő cél befejezni a doktorit, emellett mindig vannak célkitűzések, például még nem tettem le az éneklésről. :)

   Az önképzés pedig szuper dolog! :) Tele van a net mindenféle online, sokszor ingyenes tanfolyammal, rengeteg információ, könyv, oktatóvideó, miegymás. Bárki számára elérhető, mégis kevesen használják ki. Én már belevágtam egy jobb agyféltekés rajzolás könyvbe és szorgalmasan rajzolok. És még vannak terveim...

Ezzel csak felvillantottam azt a néhány témakört, amiben az elkövetkezendő időszakban posztolni fogok. Én is kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan és milyen reformokat fogok tudni végrehajtani az életemben. :)

A következő néhány bejegyzésben olvashattok majd számomra inspiráló dolgokról, leírom a naaagy költségvetéstervezetemet, illetve megosztom veletek azt, hogy hogyan és milyen cuccokkal költözöm az új albérletbe.