2014. november 24., hétfő

Önállóság a párkapcsolatban - Interjú Dr. Mihalec Gábor párterapeutával

Kedves Olvasók!
Néhány korábbi bejegyzésemben ejtettem szót a párkapcsolatról, hogy hogyan látom, és miért tartom fontosnak az önállóságot egy kapcsolaton belül. Sok visszajelzést kaptam, melyek arról árulkodnak, hogy a téma igenis nagy érdeklődésre tart számot. A bejegyzésemben az általam ismert szakirodalomra, sok-sok előadásra és a saját tapasztalataimra támaszkodtam. De még így sem mondanám magam szakértőnek a témában, ez csupán a felhasználói oldal.
Viszont néhány hónapja volt alkalmam egy párkapcsolati tréningen jobban megismerni egy igazi szakértőt, Mihalec Gábort. Ha a száraz tényeket is tudni szeretnétek, ő pár- és családterapeuta, első és egyetlen feleségével él boldog házasságban és két gyermek édesapja, és a Gyűrű-kúra nevű párkapcsolati tréning megalkotója. Amiben igazán nagy ez a program, az nem csupán a párkapcsolati problémák kezelése, hanem azok megelőzése, egyfajta felkészítés egy kiegyensúlyozott, működő házasságra. Ami nagyon megfogott a programban, hogy Gábor nem árul zsákbamacskát. Nem állítja, hogy a párkapcsolat egyszerű, és kimondja a megnyugtató tényt: még a legjobb házasságban is vannak problémák. Másfelől, nem kertel, nevén nevezi a dolgokat, legyen szó szexualitásról vagy az anyós-kérdésről.
Mikor felmerült bennem a gondolat, hogy írni kellene a blogba párkapcsolati témáról, az első ötletem az volt, hogy Gáborral készítsek egy interjút a párkapcsolati önállósággal kapcsolatban felmerült kérdéseimmel. Nagy örömömre Gábor szívesen vállalta az interjút, ezt olvashatjátok az alábbiakban.
Párkapcsolati terapeutaként biztosan több olyan párral találkoztál, melyben az egyik fél személyisége szinte beleolvad a másikéba. Mi lehet ennek az oka? Esetleg az, hogy túl korán rohantak bele a kapcsolatba, mielőtt kialakultak volna a jellemvonásaik, a szokásaik, az életszemléletük? Ezek a párok eljutnak egyáltalán egy párterápiáig?
Az egybeolvadásnak nagyon sok oka lehet. Az egyik ezek közül a személyiségfejlődés lezáratlansága. Állhat azonban a háttérben egy gyermekkori feldolgozatlanság is, amikor a gyermek nem kapott elég szeretetet, elismerést, megbecsülést a szüleitől, azért minden szeretetéhségére a partnerétől vár választ, arra is, amit a szüleitől kellett volna megkapnia. Ilyenkor történik meg az, hogy a szeretetéhes fél túlságosan függő helyzetbe kerül a párjával. Ha viszont "felnő" mellette és már meg tud állni a saját lábán, akkor sokszor rádöbben arra, hogy már nincs is igazán szüksége a másikra, így a korábbi függés gyorsan átcsaphat hűvös elkülönülésbe.

Hogy látod, milyen arányban adják fel nők és férfiak az önállóságukat a másik kedvéért? És ez valóban a másikért történik, vagy a másik nem örül neki? Ki lesz előbb, az elnyomó vagy az elnyomott?
Talán a társadalmi elvárások jobban "kedveznek" a nők alárendelődésének. "A nő legyen kedves, alázatos, engedje a férfit kezdeményezni, stb." ezek az üzenetek sajnos fogékonnyá teszik a nőt az egyenlőtlenség eltűrésére. Amikor az egyenlőség megbillen, az csaknem mindig problémák forrásává válik a kapcsolatban. Még ha úgy is tűnik, hogy a domináns fél élvezi ezt, egy idő után ő is szenvedni fog az egyenlőtlenségtől, mert az az intimitás kárára megy. Az alárendelt fél egyre önállótlanabbá válik, kiteszi magát a depresszió veszélyének, ez pedig a partnernek sem kellemes. Mindkét játszma lehetséges. Aki mindig az alárendelt pozíciót töltötte be, az előbb-utóbb elnyomóvá teheti a társát és fordítva is. A kulcs a hátterek tudatosítása és új megoldási módok találása.

Manapság sok olyan család van, ahol a feleség hordja a nadrágot. Szerinted ez egészséges? Normális? Mik az egészséges arányok a döntéshozásban, vezetésben? Hogyan lehet észrevenni belülről, hogy egy kapcsolatban eltolódtak az arányok?

Valakinek vezetnie kell. Sokszor azt látom, hogy ezt a szerepet nem a feleség választja, hanem inkább belekényszerül egy döntésképtelen férfi mellett. A legjobb persze az, amikor két ember bölcsességén és széleslátásán alapuló közös döntések születnek. Ha úgy történnek a dolgok, hogy a döntésből mi valahogy mindig kimaradunk, akkor nem árt, ha elkezdünk aggódni, mert az arányok eltolódtak.
Nagy örömmel értesültem róla, hogy egyedülálló módon nem csupán megromlott kapcsolatok kezelésével foglalkozol, hanem a lehetséges problémák megelőzésével is. Ezt a célt szolgálja a Megcsalásbiztos házasság című írásod és a februárban induló Intimitástréning. Ha már megelőzés, mit tehet egy házasságra készülő nő vagy férfi, hogy később ne legyen se elnyomó, se elnyomott fél a kapcsolatában?
Ez a megközelítés ma még egzotikumnak számít, hiszen mi magyarok csak akkor megyünk szakemberhez, amikor már nagyon nagy a baj. Pedig megelőzni a bajt sokkal könnyebb, mint utólag kezelni. Erre a célra hoztunk létre több nagyon hatékony programot. A Gyűrű-kúra (Magyarország eddig egyetlen tudományosan igazolt hatékonyságú párkapcsolati tréningje) azokat a készségeket tanítja meg a résztvevő párokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a kapcsolat kiegyensúlyozott megélésére. Az Intimitástréning abban segít, hogy a szerelem ne szelídüljön egy idő után "csak" barátsággá, hanem folyamatosan inspiráló, eleven, örömteli legyen, valamint megtanít azokra a magatartásformákra, amelyekkel határokat vonunk a kapcsolatunk köré és így megvédjük azt az illetéktelen betolakodóktól. A tréningre egyébként november 15-ig még kedvezményesen lehet jelentkezni a www.intimitastrening.hu weboldalon. Egy további érdekes rendezvény lesz február 1-én a Ketten Együtt Nap, ahol Rajtam kívül olyan neves szakemberek adják át tudásuk legjavát, mint Pál Feri, dr. Mészáros Ádám, Tapolyai Emőke, és Csizmadia Róbert. Erre is lehet már kedvezményesen regisztrálni a www.kettenegyuttnap.hu oldalon.
Megelőzési jelleggel nagyon lényeges tisztázni, hogy ki milyen mintát hoz magával otthonról és milyen szerepmodellt szeretne megélni a házasságban. Ezt persze nemcsak elvi szinten érdemes megtenni, hanem aprópénzre kell váltani egészen odáig, hogy ki milyen háztartási feladatot végez, hogyan vesz részt a döntéshozatalban, miként fogja kezeli a pár a pénzt, ki kezdeményez a szexben, hogyan fegyelmezik majd a gyerekeket, stb.

Remélem, érdekesnek és hasznosnak találtátok az interjút. Ha igen, akkor kérlek, osszátok meg a bejegyzést, hogy másokhoz is eljusson, akiknek esetleg még szükségük is van rá.
További szép napot nektek! J


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése